Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szavazójogot a gyerekeknek!

2011.02.23

Nem, nem, nem és nem! Elegem van abból, hogy a társadalom igazságtalanságai az eget ostromolják! Legyen vége, egyszer, s mindenkorra! A magyar nép húsz százaléka, mintegy két millió ember él tizennyolc év alatti sorban, szavazójog nélkül, s a nemzet egyre fogy! Tűrhetetlen, hogy azok, akiktől az ország felemelkedését várjuk, ki vannak rekesztve népünk sorsának alakításából! Nem, ez nem csak lózung! Gondoljuk csak végig, hiszen éppen ennek a rétegnek a növekedésétől várjuk azt, hogy megálljon a nagy magyar sorvadás. Minél több gyerek, annál szebb jövő. Hát szabad-e sorsunk letéteményeseitől megvonni a voksolás jogát?

 És ha megadtuk a jogot, akkor sem állhatunk meg. Ha elértük azt, hogy minden magyarnak van szavazati joga az országban, terjesszük ki ezt a határokon túlra is, hiszen rajtuk is áll a magyarság sorsa. Határon túli felnőtteken, gyerekeken egyaránt. És ne jöjjön senki olyan kifogással, hogy például magyar apa, szlovák anya gyermeke vajon hogyan szavazzon… Félig magyar, tehát egy fél szavazat őt is megilleti. Ha fenn akarunk maradni, nem engedhetünk meg magunknak minden féle jogtiprást. Igazságot, igazságot, igazságot! És aki magyarabb, annak igenis több szavazat jár, aki idegenszívű, de hamisan magyarnak állítja be magát, annak kevesebb. Ki mennyire magyar, ki mennyit tesz le az asztalra, annyit szavazhasson. Ha kell, vezessük be a töredék szavazatokat az igazságosság védelmében!

 Ez azért is különösen fontos, mert újabb problémákra is választ adhat. Mert, kérdem én, mi a helyzet egy százhúsz kilós magyarral, akiből két hatvan kilós magyar is kitelik? Kétszer jobban tudja védeni hazánkat, mint vékonycsontú honfitársa! Az édes anyaföld is jobban tömörödik lába nyoma alatt, mint egy könnyű léptű magyar lábnyomában, nemde bár? Figyelmünk nem fordulhat el a sima cipőtalpú magyarokról sem, akik csak lenyomják, de itthon tartják a magyar földet, szemben a bordázott talpú cipőt viselőkkel, akik a recék közt csempészik külföldre őseink vérrel megváltott földjét. Miért szavazhatnak ők ugyanolyan joggal, kérdem én, miért?

 Ne szégyelljük kimondani, sok még a tennivaló a szavazati jogok terén. Mindent mérlegelni kell, semmi nem kerülheti el a figyelmünket. Akinek magyar nevet adtak a szülei, akiknél hagyomány az ősi magyar mesterségek elnevezéseinek megőrzése, azok magyarabbak a török, tatár, szláv és egyéb nevek viselőitől, tehát több szavazat is illeti őket. Ki milyen magyar, ki mennyit tesz le a nemzet asztalára, annyi szavazat illesse őt, annyi részt vállaljon az ország sorsának kérdéseire adandó válaszokból.

 Aki sokat keres, és sokat adózik, annak több szavazat jár! Aki sokat keres, de keveset adózik…. na, itt megakadtam. Azt hiszem, itt járunk most. Nem tudom, mi legyen ezekkel az emberekkel és a szavazataikkal. Azt sem tudom, hogy egyáltalán kell-e nekik még szavazat, hiszen már amúgy is rengeteg van nekik. Ők ugyanis gyűjtik. Négyévente, a miénket, magyarokét. Még szerencse, hogy a gyerekeknek nincs szavazati joguk.  Ezt az egyet így még nem tudják tőlük elvenni, megmarad nekik későbbre, s talán bölcsebben használják fel, mint mi, négyévente kétszer.

 

Mályi, 2011.02.23.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

latura

kovács viktor, 2011.02.23 18:44

Ez így igaz, ki az az őrült aki még mindig szabadlábon talál ki ilyen ötleteket a diliházban a helye!

Re: latura

Dömötör Zoli, 2011.02.23 19:36

Ezt hívják figyelemelterelésnek :-)

rpal@freemail.hu

rpal, 2011.02.23 19:11

Kedves Zoltán! Ezek nagyon jó gondolatok,csak az a baj, hogy nagyon kevés MAGYAR ember fejében fogamzik meg!

Re: rpal@freemail.hu

Dömötör Zoli, 2011.02.23 19:35

Köszönöm és egyetértek :-)